Miért igazságtalan

1. kötet Trianon történelmi tévedése
Részletesen leírom amit Trianonról (1920. június 4.) tudni illik, kifejtem, hogy Magyarország szétesése nem volt történelmi szükségszerűség, és újszerűen bemutatom, hogy a Történeti-Magyarország területén belül miként húzták meg Csonka-Magyarország határát, és hogyan szabdalták szét az utódállamok az ezer éves Történeti-Magyarország testét. (Megjelent: A trianoni békediktátum aláírásának 99. évfordulója előtt, 2019. április.)

2. kötet A trianoni diktátum korrigálása
Célom annak ismertetése, hogyan lehetett enyhíteni az első kötetben (Trianon történelmi tévedése) részletezett békediktátum hatalmas tévedésein. Milyen lehetőségei voltak és azt hogyan használták ki a húszas, harmincas évek politikusai? Áttekintést adok az 1920–1941 közötti időszakban véghezvitt okos, türelmes, szerteágazó és gigászi tevékenységről, amely elvezetett az elcsatolt területek több, mint a felének a visszaszerzéséhez. Ez végre meghozta a kitartás gyümölcsét a magyarság számára, felborult az addig erőszakkal fenntartott status quó, és a magyar politika helyzetfelismerése a magyarlakta területek visszaszerzését eredményezte. Magyarország területe 93,1-ről 172,2 ezer km²-re nőtt, azaz a Történelmi-Magyarország jó fele visszatért – 52,9%. A 9 300 000 (Trianonkor 7 000 000) lakos 14.683 300-ra bővült.1941-re nagyjából kialakult a magyar etnikai határ, amit az antant urai nem vettek figyelembe a nagyban hirdetett elveik ellenére sem. Elemzem, lett volna-e még lehetőség több területet visszaszerezni, vagy máshonnan (például Ukrajnából) pótolni magunkat? Rávilágítok arra is, hogy ez a siker mennyire tette kiszolgáltatottá Magyarországot. (Megjelent: 2019. szeptember.)

3. kötet Trianon bosszúja
A kötet címében is kifejezi a mondanivalót. Rávilágítok, hogy amelyik ország részesült Trianonkor (1920) a Történeti-Magyarország területéből, az 1941-ig vagy megszűnt (Ausztria, Lengyelország. Fiumei Szabadállam), vagy felbomlott (Csehszlovákia, Jugoszlávia), egy pedig alaposan megcsonkult (Románia). Egyedül Magyarország területe növekedett. (Megjelent: A trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója előtt, 2020. március.)

+1 kötet A párizsi diktátum és kudarca
A ráadás kötetben azt fogom bemutatni, hogy az 1941-ig visszatért területeket miért nem tudtuk megtartani. Ugyanakkor azt is elemzem, hogy az újabb békeparancs (Párizs, 1947. február 10.) sem oldotta meg a problémákat a Kárpát-medencében, azóta is folyamatos az országok megszűnése (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió), újak alakulása, a határok változása. És továbbra sincs nyugalom. (Megjelenik: a párizsi békeparancs 75. évfordulója előtt, 2022. április.)

A könyveket a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület adja ki és forgalmazza (2750 Nagykőrös, Tátra u. 4.; tel: +36/30/353 4565). A mondanivalót számtalan térkép, színes és fekete–fehér kép, bélyeg, bélyegző, emlékív, képeslap illusztrálja.

Miért igazságtalan - borító előlap

Miért igazságtalan - borító hátlap

Miért igazságtalan a trianoni békediktátum?

A könyvet a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület adta ki és forgalmazza
(tel: +36/30/353 4565; e-mail: batarzsbotond@freemail.hu).

A mondanivalót 63 térkép, 249 színes és fekete–fehér kép, képeslap, levelezőlap, 302 bélyeg, bélyegző, emlékív illusztrálja.
744 fekete-fehér és színes oldal. Ára boltban: 7900,- Ft
Ára a Teleki Egyesületnél kedvezményesen (akár dedikálva is): 6000,- Ft

TARTALOM

Előszó
Történeti áttekintés

1. fejezet
Miért igazságtalan a trianoni és a párizsi békediktátum?

“Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg”
(Stanley Baldwin (1867–1947) brit miniszterelnök


2. fejezet
2.1. Az Osztrák–Magyar Monarchia területe

(1914-ben: 675 900 km²)

2.2. A Magyar Királyság területe

„Ha a föld isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta!” (Petőfi Sándor)

2.3. A Magyar Királyság határai a páduai fegyverszünetkor (1918. november 3.)

2.3.1. A Magyar Királyság északi határa
2.3.2. A Magyar Királyság keleti határa
2.3.3. A Magyar Királyság déli határa
2.3.4. A Magyar Királyság nyugati határa
2.3.5. Fiume határa


3. fejezet
Magyarország szétesése nem volt történelmi szükségszerűség,
folyamatosan alakult ki (1914. június 28.–1920. június 4.)

Magyarország az egyedüli ország a világon, amelyik saját magával határos.


4. fejezet
A Történeti-Magyarország felosztása (1919. szeptember 10.–1930.)

A történeti Magyar Királyság területe 324,411 km²; lakossága: 20 886 487 (ebből az államalkotó magyar és horvát: 11 688 929, nem államalkotó 9 197 558) fő volt. Elcsatoltak: 232,4 ezer km²-t (71,4%); 13 271,4 ezer (63,5%) lakost (ennek 25,0%-a, 3 319 600 magyar, a magyar nemzet 33,0%-a).

4.1. A trianoni békediktátum (1920. június 4.)

„Az a magyar, akinek fáj Trianon.” (Galambos István történész)

4.2. A Csehszlovák Köztársaság és Csonka-Magyarország közötti határ kialakítása

(1924. február 16-ig tartott)

4.3. A Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Köztársaság közötti határ kialakítása

a Történeti- Magyarország területén (1925. április 23-ig tartott)

4.4. A Csehszlovák Köztársaság és a Román Királyság közötti határ kialakítása

a Történeti-Magyarország területén (1930-ig tartott)

4.5. A Román Királyság és Csonka-Magyarország közötti határ

kialakítása (1925. június 27-ig tartott)

4.6. A Román Királyság és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság közötti határ

kialakítása a Történeti-Magyarország területén (1924 júniusáig tartott)

4.7. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és Csonka-Magyarország

közötti határ kialakítása (1922 május végéig tartott)

4.8. A Fiumei Szabadállam határának kialakítása

(1920. november 12-ig tartott)

4.9. Kis-Ausztria és Csonka-Magyarország közötti határ kialakítása

a Történeti-Magyarország területén (1923. március 9-ig tartott)


5. fejezet
Csonka-Magyarország konszolidálása és lépésről lépésre haladása a trianoni békediktátum semmissé tételéért (1920. június 4.–1941. április 16.)

A területi gyarapodások befejeztével Magyarország területe 93 073-ről 172,2 ezer km²-re,
a Trianonkor 7 600 000 lakos 14.683 300-ra nőtt.

5.1. A negatív epizódok: Habsburg IV. Károly visszatérései
5.2. A bilincs szorításában: a kisantant, a Balkán-antant és a balti antant

5.2.1. Kisantant
5.2.2. Balkán-antant
5.2.3. Balti antant

5.3. Lépésről lépésre Trianon teljes bukásáig (1920–1941.)

„Nem lesz béke Európában, ha az új államokat megterheljük irredentizmussal.” (Lloyd George brit miniszterelnök, 1920)

5.3.1. Az erőgyűjtés, a kivárás időszaka (1927. április 5-ig)

„Egy békeszerződés nem lehet sírbolt!” (Benito Mussolini olasz miniszterelnök)

5.3.2. A Felvidék magyarlakta területeinek visszaszerzéséig (1938. november 2-ig)

„Amikor Benes olyan lakosság Csehszlovákiához való csatolását követelte, amely a népek önrendelkezési elve szerint más államhoz való csatlakozása mellett döntött volna, félresöpörte a tényeket. (Lloyd George brit miniszterelnök, 1920)

5.3.3. Kárpátalja visszacsatolásáig (1939. június 23-ig)
5.3.4. Észak-Partium, Észak-Erdély és a Székelyföld hazatéréséig (1940. október 8-ig)
5.3.5. Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Muravidék visszatéréséig (1941. április 16-ig)

6. fejezet
A Történeti-Magyarország területéből részesült országok dicstelen sorsa is a trianoni békediktátum igazságtalanságát bizonyítja

„Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját”. (Apponyi Albert)

6.1. Trianon után minden nemzet, nemzetiség mindenki ellen

„Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg.” (Stanley Baldwin (1867–1947) brit miniszterelnök)

6.2. Az egyes államok és a Magyar Királyság viszonya az első világháború utáni időszakban (1941-ig)

„Ez nem béke, csak fegyverszünet húsz évre” (Ferdinand Foch francia marsall, főparancsnok)

6.3.1. Cseh–Szlovákia létrehozásától (1918. november 14.) megszűnéséig (140.500 km²; 1939. március 15.; a Harmadik Német Birodalom, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország osztoztak rajta)

„Ugyanez történt a csehekkel és szlovákokkal, akik kissé elhamarkodottan döntöttek úgy 1918-ban, hogy egy közös államban találhatnak helyt maguknak”. (Lucian Boia román történész)
„Szlovákia nem egyéb, mint egy mítosz.” (A francia külügyminisztérium tanulmányából, 1918.)

6.3.2. A kárpátaljai ruszinok sikertelen küzdelme önazonosságukért

„Kárpátukrajna új Piemontként az egységes Nagy-Ukrajna magva lesz német protektorátus alatt.” (Egy német tábornok 1938. december)
6.3.2.1. Kárpátalja területe, határa, autonómiája
6.3.2.2. Kárpátalját miért vették el Magyarországtól 1920-ban?
6.3.2.3. Kárpátalja lakosságának alakulása
6.3.2.4. Éhezés Kárpátalján a trianoni békediktátum egyik következménye
6.3.2.5. A ruszinok küzdelme önazonosságukért, a huculok küzdelme önállóságukért, a magyarok küzdelme megmaradásukért 1918 végétől

6.4. Nagy-Lengyelország kialakulásától (1918. november 1.) a megszűnéséig (389,500 km²; 1939-ben a Harmadik Nagynémet Birodalom, a Szovjetunió, Szlovákia, Litvánia osztoztak rajta)

„A versailles-i szerződés fattya” (Molotov szovjet külügyminiszter, 1939.)

6.5. Nagy-Románia megteremtésétől (1920. június 4.) megcsonkulásáig (295.000 km²-ből 105.000 km²-el kevesebb; 1940-ben a Szovjetunió, Magyarország és Bulgária kapott belőle)

„Románnak lenni nem nemzethez tartozást, hanem foglalkozást jelent.” (Szólás-mondás Sztálini környezetében)

6.6. Nagy-Szerbia létrehozásától (1918. december 1.) Jugoszlávia darabokra hullásáig (247.000 km²; 1941. április 6-án; Horvátország, Olaszország, Magyarország, Bulgária, a Harmadik Nagynémet Birodalom osztoztak rajta)

„Jugoszlávia nem természetes államalakulat, mindössze történelmi tákolmány.” (Magyar Nemzet – Magazin, 2014. április 12.) „Mi a szerbek, horvátok és szlovének föderációját akarjuk a horvát nemzet részére külön kormánnyal... Ha nem adnak nekünk elégtételt, akkor az elszakadásra irányuló törekvések nagy európai válság esetén az állam széthullását fogják előidézni.” (Macek, a horvátság vezetője; 1938. tavasza; Revue de Paris)

6.7. A Fiumei Szabadállam kialakulásától (1919. szeptember 12.) a megszűnéséig (25 km²; 1924. január 27-én az Olasz Királyság és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság felosztotta)
6.8. Az Osztrák Köztársaság megalakulásától (1918. november 12.) a megszűnéséig (83.800 km²); 1938. március 12-től a Harmadik Német Birodalom része)
6.9. A kisantant erődvonalai Csonka-Magyarország határán

„A románok érdemtelenül kaptak hatalmas területeket a világháború után.” (Vlagyimir Putyin orosz elnök)

6.10. Államférfiak, történészek a trianoni békediktátumról

„Trianon a győztes jogán született, nem volt sem etnikai, sem történelmi, sem földrajzi, sem morális létjogosultsága.” (BZsB)


Felhasznált irodalom





Dedikálás